Szabó Judit vagyok, a Patakpart Vendégház háziasszonya. Az 1980-as években valamikor egy osztrák nyaralás alkalmával egy Salzburg közeli alpesi kis faluban töltöttem 3 éjszakát.
Akkoriban először voltam családias vendégházban, és lenyűgözött a háziasszony kedvessége, vendégszeretete és a gyönyörű környezet. Úgy utaztam el onnan, hogy már megfogalmaztam, nagyon vágyom arra, hogy én is egy ilyen „Hausfrau” legyek. Akárhányszor mentünk nyaralni, síelni, mindig azt figyeltem, mi a háziasszonyok dolga, és egyre jobban vágytam erre. Azt gondoltam, ez lehetetlen, hiszen egészen más munkám van, és semmi esély arra, hogy ez az álom valaha is valóra váljon. Aztán a sors úgy hozta, hogy 2006-ban ebbe a csodálatos – „magyar Svájc”-ként is emlegetett – gyönyörű mecseki faluba költöztem. Itt minden napunk olyan, mintha üdülnénk. A legszebbek azok a napok, amikor a faluból ki sem kell mozdulni a közeli városokba. Tökéletes itt a környezet, a nagy reggelik után gyakran megyünk túrázni vagy kerékpározni, vagy épp csak kisétálunk kicsit a környező erdőkbe, felmegyünk az egyik domb tetejére, és a fűben ülve nézzük a völgyben elterülő falut.
2016. őszén megláttunk a falu központjában az egyik öreg házon egy táblát: eladó. Párom rögtön azt mondta, hogy vegyük meg. Kérdően néztem rá, miért kellene nekünk ez a rozoga házikó? Azt válaszolta: felújítanánk,és lehetnél Hausfrau. Attól kezdve újra éledt az álom. Két év munkájával nagyon szép házat varázsoltunk belőle, én pedig boldog vagyok, hogy nem hiába figyeltem 30 éven át, mivel kedveskednek a vendégeknek a „Hausfrauk”.
