Egyedülálló látványosságokkal várja a látogatókat a Gödöllői Királyi Kastély, amely Magyarország egyik legnagyobb és legimpozánsabb barokk kastélya.
A XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal (1694–1771) gróf 1735 után kezdte meg a gödöllői kastély építtetését. Építése több szakaszban, 1745-1749-ig zajlott, 1751-ben Mária Terézia királynő is ellátogatott ide. Grassalkovich I. Antal élete végéig több szakaszban folytatta a kastély bővítését és átépítését. A kettős U-alakú épületben fia, Grassalkovich II. Antal (1734–1794) alakított ki barokk kőszínházat. Unokája, Grassalkovich III. Antal (1771–1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. Az épület egyedi építészeti megoldásai mintaként szolgáltak a magyar barokk kastélyok számára.
A Grassalkovich család férfi ágának kihalása után a leányágon tovább öröklődő birtokot a kastéllyal együtt átmenetileg egy belga bankhoz került, majd 1867-ben a magyar állam által megvásárolt, felújított és átalakított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett. A királyi család főként tavasszal és ősszel tartózkodott Gödöllőn. 1920-tól a Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működő kastély életében a királyihoz hasonló időszak következett, amelyet a II. világháború zárt le. Bár az épület maga nem szenvedett károsodást, az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. 1950-től szociális otthonnak adott helyet. 1985-től kezdődött meg az állagmegóvása, majd felújítása, több ütemben. Később Magyarország EU Elnöksége során is fontos szerephez jutott, jelenleg pedig az egyik legszebb és legnépszerűbb, számos funkcióval rendelkező hazai múzeum és rendezvényhelyszín.